Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
A Covid-19 világjárvány élesen rávilágított az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségekre. Az Európai Beruházási Bank (EBB) felmérése szerint a kevésbé fejlett régiók vállalatai sokkal nehezebben jutottak finanszírozáshoz, miközben a fejlettebb régiókban a digitalizáció és az innováció területén végrehajtott beruházások tovább növelték a különbségeket. Ugyanakkor az EU-s vállalatok többségének sikerült megtartani a munkavállalóit és újra nyereségessé tudtak válni. Azonban a regionális fejlettségi különbségek növekedése rávilágít a szükséges kohéziós politikai reformok fontosságára.
Az Európai Bizottság új iránymutatásai szerint a LIFE programból kapott uniós zöld források már nem használhatók fel lobbitevékenységre. A döntés jelentős hatással lehet azokra az NGO-kra, amelyek eddig ezeket a forrásokat használták az EU környezetvédelmi politikájának befolyásolására.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).
Az Integritás Hatóság költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanújával feljelentést tett három projekt ügyében, amelyek a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében összesen 487 millió forint európai uniós támogatásban részesültek Kazár és Mátraverebély községekben. Az érintett projektek célja halastavak létesítése volt, összköltségük pedig 973 millió forintot tett ki – derül ki a szervezet közleményéből.
„Már megin’ ez a depresszió” – énekelte az A. E. Bizottság, az 1980-as évek underground zenekara. Közgazdasági depresszió szerencsére nincs nálunk. De már megin’ itt van a recesszió. A friss GDP-adat újabb bizonyítéka, hogy jól belátható pálya helyett kanyargós és göröngyös az utunk. És immár fél évtizede: ezért aggasztó a legújabb recesszió, nem önmagában a visszaesés miatt, noha a harmadik negyedéves adatunk még a lassan növekvő EU-ban is gyenge.
Összesen 4 MW teljesítményű és 8 MWh tárolókapacitású energiatárolós kiserőműveket telepít Maglódon és Fóton a Futureal Energy. A Futureal-csoport energiakereskedelemmel és energetikai beruházások teljeskörű megvalósításával foglalkozó üzletága az 1,665 milliárd forintos zöld beruházás keretében logisztikai központok energiahatékonyságát segíti elő. A fenntartható fejlesztést a Futureal Energy-hez tartozó projektcég, az FEH Solar One Kft. valósítja meg az Európai Unió több 536,29 millió forintos támogatásával.
Egy esetleges gázárcsökkentés lehetőségét is célként megjelölve az MVM egy átfogó kutatást indított a lakossági gázfogyasztási szokások feltérképezésére. A szolgáltató szerint az elsődleges cél az, hogy megértsék a fogyasztói szokásokat is.
Lengyelország 25 millió eurós támogatást fizet az Ukrajna újjáépítését célzó európai alapba, amely jelentős lépést jelent a háború sújtotta ország gazdasági helyreállítása érdekében. Az Európai Beruházási Bank (EIB) csütörtöki nyilatkozatában jelentette be, hogy a lengyel kormány hozzájárulása révén a „EU for Ukraine Fund” összértéke 398,35 millió euróra nőtt – írja a Radio Polskie.
A magyar mezőgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, ami a gazdaságok számának drasztikus csökkenésében és a termelési struktúra átrendeződésében mutatkozik meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 júniusában mindössze 198 ezer gazdaság működött az országban, ami 18 százalékos visszaesést jelent 2020-hoz, és 33 százalékos csökkenést 2013-hoz képest – írja a Népszava.
Évek óta nem volt olyan kedvező feltételekkel elérhető uniós támogatás, mint amely október 29-én nyílik meg a mikro és kisvállalkozások számára: cégenként 20 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető, 50-70% közötti támogatási intenzitással. A work management szoftvereket fejlesztő DMS One Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint a pályázat segítségével jóval korábban megvalósulhatnak olyan digitális fejlesztési tervek, amelyek a kedvezőtlen makrogazdasági viszonyok miatt fiókban maradtak a cégeknél. A pályázat keretösszegéből várhatóan 3700 vállalkozás részesülhet innovációs támogatásban.
A finn és a svéd kormány egy közös levélben azt javasolja, hogy az EU-s támogatások szélesebb körét, beleértve a mezőgazdasági kifizetéseket is tegyék a jogállamiságtól függővé – írja a Népszava. A mezőgazdasági forrásokat eddig nem érintette a kifizetések visszatartása.
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi 1 millió eurós bírságból összegyűlt 93 millió eurós (mintegy 36 milliárd forintos) büntetést, amelyet az Európai Bíróság június 13-án hozott ítéletének nem teljesítése miatt szabtak ki. Eközben a 200 millió eurós egyszeri tétel esetében megkezdik a végrehajtást.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
A francia elnök figyelmeztette Európát, ne csak amerikai fegyverekre költsön.
Kirúgások és drasztikus költségcsökkentés jöhet.
Mégis elfogadna moldovai gázszállítmányokat a Dnyeszter Menti Köztársaság.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
